Hogy mi az anyaság?

Hogy mi az anyaság?
Azt elmesèlhetem.
Egyszer volt, hol nem volt,
túl a szennyeshegyen…

Èlt egy kialvatlan
morgós öreg medve,
akinek elèggè
ritkás volt jókedve.

Elátkozva èlt ő,
senki meg nem látta.
Kevès volt néki
a beszèlgetőtársa.

Arra ìtèltèk, hogy
örökkè dolgozzon,
mègis a munkája
soha el ne fogyjon.

Ès persze mindezèrt
hála rá ne szálljon,
megbecsülèst, jó szót
ki csak ritkán váltson.

Gyaszatoljon, főzzön,
pakoljon ès mosson,
etessen, ruházzon,
fürdessen,altasson…

Mindemellett legyen
kedves, cukor, èdes,
játèkos, türelmes,
èrtő, bèkessèges.

S ha mindebben vèt, hát
bűntudat gyötörje,
kudarcokkal teli
legyen napja, s èjje.

Hulljon kimerülten
minden este ágyba:
Etet-itat, takar;
fáj a gyerek lába…

Napról napra ìgy megy,
reggeltől éjjelig…
Nèha ordìt, dühöng,
ha türelmèt veszik.

Ilyenkor fontolja,
hirdetésbe adja:
„Szeretőbb anyát vár
három kis angyalka.”

Így telik az idő,
néha bizony kemény.
Mégis, amit írtam,
biz’ fabatkát sem ér.

Mert egy mosoly, kacaj
mindezt eltörpíti,
boldog gyerekzsivaj
házunkat betölti.

…

Kis angyalka épp most
dugta hozzám hátát,
s èdesdeden fújja
az igazak álmát.

…

Öreg, morgós medve
hjahj…elolvad belé.
Durva szőr bundáját
azonnal leveté.

Aranyos virággá
így változik vissza,
S egész szép életét
hálás szívvel hordja.